Hogyan végezzünk légtömörségi és víztömörségi vizsgálatokat a HDPE szifonrendszer telepítése után

HDPE (nagy sűrűségű polietilén) szifonos vízelvezető rendszerek nagy hatékonyságuk, könnyű súlyuk és tartósságuk miatt széles körben használják a modern tetőelvezetésben. A rendszer végső teljesítménye azonban nem csak a kiváló anyagoktól és kialakítástól függ; a telepítés utáni szigorú tesztelés kulcsfontosságú a hosszú távú stabil működéséhez. A levegő- és vízzáróság vizsgálata, két kulcsfontosságú elfogadási lépés, kulcsfontosságú a rendszer telepítési minőségének ellenőrzéséhez, a szivárgásmentes működés biztosításához és a szifonhatás sikeres aktiválásához.

1. Légtömörségi vizsgálat: A „nyomozó“ apró szivárgások keresésére

A légtömörségi vizsgálat, más néven negatív nyomású vagy vákuumteszt, elengedhetetlen lépés a HDPE szifonos vízelvezető rendszer üzembe helyezése előtt. Mivel a szifonos rendszer negatív nyomást generál, amikor teljesen áramlik, minden kis szivárgás megakadályozhatja a szifonhatás kialakulását, vagy akár levegőt is beszívhat, ami veszélyezteti a rendszer vízelvezetési hatékonyságát.

Teszt elve:

A levegőt egy zárt HDPE csőrendszerbe szivattyúzzák, hogy bizonyos negatív nyomást hozzanak létre. A negatív nyomás változását ezután egy meghatározott időtartamon keresztül figyeljük meg. Ha a negatív nyomás stabil marad, a rendszer légmentes. Ha a negatív nyomás tovább csökken, szivárgás léphet fel.

Tesztelési lépések és módszerek:

Előkészítés:

Győződjön meg arról, hogy minden csőnyílás, ellenőrző nyílás és vízcsapda biztonságosan és ideiglenesen le van zárva.

Készítsen professzionális vákuumszivattyút, vákuumnyomásmérőt és csőcsatlakozó tömlőket.

Vizsgálja meg a csőkötéseket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a hő- vagy elektromos olvadású csatlakozások simák és sorjamentesek.

A teszt elvégzése:

Csatlakoztassa a vákuumszivattyút és a nyomásmérőt a rendszer tesztnyílásához egy tömlőn keresztül.

Indítsa el a vákuumszivattyút, és lassan csökkentse a rendszer belső nyomását a kívánt negatív nyomásra (jellemzően -10 kPa és -20 kPa között).

A kívánt negatív nyomás elérése után hagyja abba a szivattyúzást, zárja le a szelepet, és jegyezze fel a kezdeti nyomásértéket és az aktuális időt.

Tartsa a rendszert légmentesen, és figyelje meg a nyomásmérőt. A megadott vizsgálati idő (pl. 1 óra) után jegyezze fel újra a nyomásleolvasást.

Kritériumok:

Ha a vizsgálat során a negatív nyomás a megengedett tartományon belül (általában -1,5 kPa) csökken, a rendszer légmentesnek minősül.

Ha a negatív nyomás a megengedett tartományon túl csökken, a rendszer minősíthetetlennek minősül. Minden csőcsatlakozást, karimás csatlakozást és ellenőrző nyílást gondosan ellenőrizni kell. Az általános ellenőrzési módszerek közé tartozik a szappanos víz felhordása az ízületekre, valamint a buborékok megfigyelése a szivárgás pontos meghatározásához.

II. Vízzárósági teszt: Erős eső szimulálása a vízelvezető képesség ellenőrzésére

A vízzárósági vizsgálat, más néven zárt vízvizsgálat, döntő lépés a HDPE szifonrendszer szivárgásmentes működésének ellenőrzésében és teljes terhelés melletti stabilitásának biztosításában. Ez a teszt vizuálisan szimulálja a heves esőzések vízelvezetési forgatókönyvét.

Teszt elve:

A vizet a HDPE csőrendszerbe fecskendezik, amíg el nem ér egy bizonyos fejmagasságot. Ezután a cső külső falát megfigyelik, hogy egy meghatározott időn belül szivárog-e.

Tesztlépések és módszerek:

Előkészítés:

Ideiglenesen zárja le a csőrendszer összes kimenetét (például a felszállócső alját).

Győződjön meg arról, hogy a csőrendszer biztonságosan rögzítve van, és ellenáll a víz súlyának.

Készítsen megfelelő vízforrást és víztöltő berendezést.

A teszt elvégzése:

Lassan töltse fel a rendszert vízzel a legmagasabb elosztóból vagy egy erre a célra szolgáló víztöltő nyílásból.

Töltés közben figyelje meg a csőcsatlakozásokat szivárgás szempontjából.

Állítsa le a feltöltést, amikor a rendszer teljesen meg van töltve, és a vízfej eléri a szükséges tervezési magasságot (általában a tetőelosztó tetejét).

Álljon mozdulatlanul, és figyelje meg a cső külsejét, hogy látható-e a víz szivárgása vagy csöpögése egy meghatározott időkereten belül (általában 24 órán belül).

Kritériumok:

Ha a vizsgálat során nem észlelhető szivárgás vagy csepegés a csőrendszer külső oldalán, az összes csatlakozásnál vagy az ellenőrző nyílásoknál, a rendszer vízmentesnek minősül.

Ha bármilyen szivárgást észlel, a vizsgálatot azonnal le kell állítani, a szivárgásokat meg kell jelölni és meg kell javítani. A javítások befejezése után a megfelelőség eléréséig újratesztelésre van szükség.

Fontos megjegyzés:

A vízzáróság vizsgálatának elvégzésekor különös figyelmet kell fordítani a szivárgásra hajlamos területekre, például a felszállócső alja és a vízszintes cső közötti illesztésekre, a könyökökre, a pólókra és az ellenőrző nyílásokra. Ezenkívül a vizsgálat során figyelembe kell venni a környezeti hőmérséklet-ingadozások hatását a cső tágulására és összehúzódására.